A Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben címet viselő írás József Attila személyes vallomása magáról, kétségeiről, az elveszettségéről. József Attila 1936 májusában a Japán kávéházban maga elé tett egy füzetet és nekilátott teleírni azt.

Spiró darabjának hatásmechanizmusa az egyidejűségre épül, a mű drámaiságát személyes, befogadói érintettségünk hordozza. A darab egyetlen helyszíne a részletező aprólékossággal megjelenő, apró panel-konyha. Vele arányos a nézőtér: otthon érezzük magunkat a nyomott panelban.

A monodráma a legintimebb, legszemélyesebb színházi műfaj és optimális esetben egy másik világ bensőséges és intenzív jelenlétét képes megteremteni.

Egy közép-európai fővárosi pályaudvar melletti boltot és annak alkalmazottait látjuk: a kapuzárási pánikon éppen túleső, mindenkit irigyen és féltékenyen irányítani akaró üzletvezető Alzbetát, a mindenki által lesajnált idős Darja nénit, Ankát, akire még épp az eltespedés előtt talál rá az új, titkos szerelem és az iskolából frissen a munkába csöppenő Janát.

Figyelem!

A Haknisokk újra színre lépnek
Hangolnak a háttérben a cyber zenészek
A Kispi lefújta a húrokról a port
A Márta tegnap már, dalszöveget magolt

„Mi valóban cselekedni szeretnénk. Megfogjuk a gyermekek kezét és apró, óvatos lépésekkel bevezetjük őket az irodalom, a zene világába. Nagy mosolygós játék minden koncertünk, lüktető, élettel teli közösségi élmény, amely feloldja a gátakat, segít kapcsolatokat teremteni, mely egyszerre megmozgat és pihentet, tanít és önfeledt szórakozást nyújt.”

Janónak, az egyszeri molnárlegénynek választania kell: az apjától örökölt malom, szekér és lovacska felét, vagy Kandúr életét kéri-e pénzsóvár bátyjától. Helyesen dönt, a macska élete fontosabb számára, mint a vagyon.

45 perc a magyar történelem kiemelkedő egyéniségeivel - dalban és versekben idézve meg szellemeiket.