top of page

A JÁTSZMA VÉGE

Írta: Samuel Beckett

Rendezte: Vincze János

 

Díszlet: Vincze János, Steiner Zsolt, Tóth Géza

Jelmeztervező: Kovács Yvette

A játszma vége 4..jpg

SZEREPLŐK

 

Hamm        Krum Ádám

Clov     Koszta Gabriella

Nagg        Barkó György

Nell                  Bódis Irén

 

 

SAMUEL BECKETT (1906 – 1989) Írországban született, Franciaországban élt, angol és francia nyelven írta műveit: verseket, elbeszéléseket, regényeket, drámákat, hang- és televíziójátékokat. 1969-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Legfontosabb művei: Mollay; Malone; A megnevezhetetlen (regénytrilógia), Godot-ra várva; A játszma vége; Ó, azok a szép napok (drámák), Az utolsó tekercs (hangjáték).


A JÁTSZMA VÉGE (1957) az abszurd színház, az antidráma egyik kulcsalkotása. Beckett a halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulását vitte színpadra egy sakkjátszma utolsó lépéseiként: egy magatehetetlen királlyal, egy céltalanul mozgó futóval és két mozdulatlan paraszttal játszik egy teljesen letarolt sakktábla egyik felén. A sakk a leglogikusabb játék, Beckett játszmavezetése viszont a logika teljes tagadása: ellenfél nincs, a lépések ad hoc történnek – anarchikus kétségbeeséssel, valami kiszámíthatatlan ellentámadást kivédendő. A létezés misztériumát és terrorját, minden emberi kapcsolat eleve ellentmondásos természetének tragikus abszurdumát, a nyelv, az érintkezés, a megismerés képtelenségét megjelenítő dráma – remekmű. Az egyik legjobb elemzését T. W. Adorno, a neves német filozófus, esztéta és zeneszerző írta, tanulmányának a nagyon pontos és találó, a mű mindenkori színpadra állítóira és nézőire is érvényes Kísérlet „A játszma vége” megértésére címet adta.


ABSZURD (absurd) lat. 1. képtelen, lehetetlen 2. értelmetlen, ostoba, esztelen.


APOKALIPSZIS (apokalypsis) gör. 1. kinyilatkoztatás, látomás 2. a Jelenések Könyve; az Újszövetség egyik könyve, amely misztikus jóslatokat tartalmaz a világ végéről, s az előtte bekövetkező szörnyűségekről. Az Apokalipszis lovasai az ott szereplő négy jelképes (a halált, a pestist, az éhínséget és a háborút megszemélyesítő) rémalak.

Sajtómegjelenések:

Jelenkor.net - Katona Imre, 2005 >

bottom of page