Fekete vőlegények / Mohács

1526. Augusztus 29. A nemzetaratás ünnepe. Ezen a napon vágták le Mohácsnál a Magyar Nemzet színe virágát. A FEKETE VŐLEGÉNYEK, P. Gulácsy Irén azonos című regénye nyomán, a történelmi musical szövegkönyvét és dalszövegeit Moravetz Levente írta. Zeneszerzője Nagy Zoltán. A szerzőpáros legutóbbi alkotása, a 2026 július 9.-én bemutatott NEMZETÉBRESZTŐ című történelmi lovas musical, mely másfél hónappal ezelőtti bemutatója óta többször kapott meghívást hazai színpadra és külföldre egyaránt, s amely Széchenyi Istvánnak, a „Legnagyobb magyarnak” állít méltó emléket.

A FEKETE VŐLEGÉNYEK történelmi musical, különös, sötét fényű történet: egy világ, ahol a szerelem nem menedék, hanem próbatétel, ahol a vágy és a félelem ugyanazon ajtón kopogtat. Az előadás a lélek mélyére vezet — oda, ahol az ember már nem rejtheti el önmagát. Ezt a belső utazást teszi láthatóvá és hallhatóvá ez a produkció, mely tisztelettel hajt fejet a mohácsnál hősi halált halt elődeink előtt. Nagy Zoltán zenéje egyszerre idézi meg a századforduló melankóliáját és a modern színpad lüktetését. Hol finom, fátyolos dallamokkal, hol elementáris erővel szólal meg a történet. A zene nem kísér, hanem vezet — mint egy belső hang, amely nem engedi, hogy a szereplők elhallgassák igazságaikat. A „fekete vőlegények” alakjai egyszerre valóságosak és jelképesek. Mindegyikük egy arc, egy lehetőség, egy döntés, amely megváltoztathatja az életét.

Helyszín: Mohács, Deák tér

Előadás időpontja: 2026.08.30. 20:00

Esőnap: 2026.08.31. 20:00

A Fekete vőlegények musical azoknak szól, akik szeretik, ha a színház nemcsak mesél, hanem kérdez. Akik nem félnek belenézni a saját árnyékukba. Akik tudják, hogy a szerelem nem mindig fényes, de mindig igaz.

Ez az előadás a lélek mélyére vezet — és onnan vissza, a fény felé.

A magyar történelem egyik legnagyobb sorsfordító pillanatába vezet: a mohácsi csata előtti időszakba, ahol királyok, hadvezérek és országok sorsa egyetlen döntésben sűrűsödik össze. Ez a történet nem a romantika felől közelít, hanem a hatalom, a felelősség és a végzet felől — ott, ahol minden szó, minden késlekedés, minden félelem következménnyé válik.

A színpadon megelevenedik II. Lajos és Mária királyné törékeny, mégis méltóságteljes világa; Tomori Pál könyörtelen tisztánlátása; Cibak Imre indulatai; Szapolyai János hatalmi játszmái — és mindaz a belső feszültség, amely a mohácsi tragédiát elkerülhetetlenné tette. A musical nem ítélkezik: megmutatja az embereket, akik a történelem viharában próbáltak helytállni, dönteni, élni.

A királyi udvar finom, reneszánsz hangulata és a közelgő végzet sötét, lüktető motívumai egymásba fonódnak. A dallamok egyszerre hordozzák a magyar múlt szépségét és a tragédia súlyát — a zene maga a közeledő csata, amelyet nem lehet megállítani.

A Fekete vőlegények nem pusztán történelmi musical: látlelet arról, hogyan hullik szét egy ország, amikor a hatalom nem találja meg a közös hangot. A színpadon királyok és főurak küzdenek egymással, miközben a háttérben egy egész nemzet sorsa forog kockán.

A darab kérdései ma is érvényesek: Mi történik, amikor az egyéni érdek fölülírja a nemzet érdekét? Mi történik, amikor a félelem erősebb, mint a felelősség? És mi történik, amikor a történelem nem vár tovább?

A Fekete vőlegények musical a mohácsi csata emberi arcát mutatja meg — azt a pillanatot, amikor a történelem nem könyörül, de a színház mégis képes fényt gyújtani benne. Ahol királyok, hadvezérek és országok sorsa egyetlen döntésben sűrűsödik össze. Ott, ahol minden szó, minden késlekedés, minden félelem következménnyé válik.

A mű nem romantikus narratívát követ, hanem történelmi rekonstrukciót: bemutatja a királyi udvar politikai megosztottságát, a hadvezetés stratégiai dilemmáit, valamint a rendi állam működésképtelenségét a válsághelyzetben. A színpadi adaptáció kiemeli Tomori Pál katonai éleslátását és elszántságát, szembeállítva a királyi tanács bizonytalanságával és a főurak hatalmi ambícióival.

A darab írója és rendezője: Moravetz Levente, a történelmi színpadi művek elkötelezett alkotója, aki évtizedek óta építi a magyar múlt színházi jelenlétét. Munkáiban a történelem nem díszlet, hanem élő, emberi dráma. Neve egyet jelent a magyar történelem színpadi életre keltésével. Olyan alkotó, aki nemcsak kutatja a múltat, hanem érzi is: a sorsokat, a döntéseket, a tragédiákat és a reményt. Rendezéseiben a történelem nem távoli évszámok sora, hanem hús-vér emberek küzdelme, amely ma is megszólít. Minden művében a magyar identitás mélyrétegeit keresi — azt, ami összeköt bennünket. A Fekete vőlegények is ilyen: egy történelmi dráma, amelyben a mohácsi csata nem csupán esemény, hanem tükör, amelybe mindannyian belenézhetünk.

Az ő színháza nemcsak mesél, hanem felemel. Írói és rendezői munkássága a magyar történelmi színjátszás egyik meghatározó irányzatát képviseli. Műveiben következetesen törekszik a történelmi hitelességre, a korszakok társadalmi, politikai és emberi összefüggéseinek pontos bemutatására.

Alkotói módszerének központi eleme a történelmi források és szakirodalom alapos feldolgozása, amelyet erős dramaturgiai érzékkel és színpadi dinamizmussal ötvöz. Rendezéseiben a történelem nem illusztratív háttér, hanem a cselekmény aktív, értelmező kerete.

Munkája a Fekete vőlegények musicalben hozzájárul a mohácsi tragédia új színházi értelmezéséhez és a korszak társadalmi-politikai tanulságainak mai kontextusba helyezéséhez.

Eddigi történelmi művei:

-        Zrínyi 1566 ( Zrínyi Miklós a szigetvári hős története )

-        A Fejedelem ( A Rákóczi szabadságharc )

-        Tűzben fagyott ( Báthory Erzsébet )

-        Sárkányszív ( Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond hatalomváltása )

-        Csodaszarvas ( Hunor-Magyar monda feldolgozása )

-        Hunyadi 1456 ( A nándorfehérvári diadalról )

-        Volt egy seregünk ( A II. Magyar Hadsereg története )

-        Háromszor a kakas ( a reformáció története )

-        Isten rabjai ( Árpádházi Szent Margit élete )

-        A vadkan ( Zrínyi Miklós a költő hadvezérről )

-        Márványlikőr / Deák Ferenc a haza bölcse )

-        Nemzetébresztő ( Széchenyi István, a legnagyobb magyar )

Valamint a most bemutatásra kerülő Fekete vőlegények

Alkotó társai:

SZEREPLŐK

/ A színrelépés sorrendjében /

Imre – Tóbisz Titusz SK.

András – Bagossy László

Pál – Török-Ujhelyi Tamás

Gvárdián – Komáromi-Németh János

II. Lajos – Krajnik-Balogh Gábor

Szapolyai – Barabás Kiss Zoltán

Brandenburgi – Bács Péter

Bornemissza János – Imre Sebastian

Behrám – Bardóczy Attila

Aspectus mortis

Széchenyiné Plesovszki Petra

Széchenyi Krisztián

Móré – Hartvég Benjamin

Héderváry – P. Petőcz András

Szathmáry György – Kósa Zsolt

Mária – Pacskó Dorka

Kanizsai Dorottya – Nádasi Veronika

Lajos / II. Lajos tíz éves énje / - Oláh Vince

Szerzetesek

Udvarhölgyek

Táncosok

Széchenyi Produkció tánckara

Pécsi Mazsorett Csoport

Segédrendező

Moravetz Kíra

Koreográfusok

Széchenyi Krisztián

Széchenyiné Plesovszki Petra

Hajdu Orsolya

Díszlet: Bényei Miklós

Jelmez: Molnár Gabriella

Rendező: Moravetz Levente

Producer: Moravetz-Somogyvári Andrea